Magyar Szemészeti Szakdolgozók Egyesülete

Alapszabály

MAGYAR SZEMÉSZETI SZAKDOLGOZÓK EGYESÜLETE

2015. május 15. napján
a Közgyűlés által elfogadott, a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt

Alapszabálya

MAGYAR SZEMÉSZETI SZAKDOLGOZÓK EGYESÜLETE

Közgyűlése által 2014. év május hó 16. napján elfogadott és 2015. év május hó 15. napján módosított

ALAPSZABÁLYA

módosításokkal egységes szerkezetben

A Magyar Szemészeti Szakdolgozók Egyesülete Közgyűlése a Budapesten 2014. május 16. napján az egyesülési szabadságukkal élve az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény, valamint a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény rendelkezéseire figyelemmel elfogadott Alapszabályának módosításokkal egységes szerkezetű szövegét az alábbiak szerint fogadja el:

1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1.1 Az Egyesület neve: Magyar Szemészeti Szakdolgozók Egyesülete
1.2 Az Egyesület latin nyelvű elnevezése: Societas Hungarica Assistentium Ophthalmologiae
1.3 Rövidített elnevezése: SHAO
1.4 Az egyesület angol nyelvű elnevezése: Association of Hungarian Eye Care Professionals
1.5 Az Egyesület székhelye: H-4032 Debrecen, Nagyerdei Krt. 98.
1.6 Az Egyesület hatóköre: Magyarország
1.7 Az Egyesület alapításának éve: 2000. (Fővárosi Bíróság )
1.8 Időtartama: Az Egyesület határozatlan időtartamra alakul.
1.9 Honlapja: www.shao.hu
1.10 E-mail címe: shao@shao.hu
1.11 Jogállása: Egyesület önálló jogi személy

2. AZ EGYESÜLET ALAPVETŐ CÉLJA

Az Egyesület célja a szemészet valamennyi területén működő egészségügyi szakdolgozó, azaz ápolók, műtős szakasszisztensek, műtőssegédek, aneszteziológiai szakasszisztensek, szemészeti szakasszisztensek, asszisztensek, optometristák, látszerészek, és más diplomások vagy diplomához nem kötött tevékenységet folytatók számára szakmai összefogás biztosítása. Tudományos programok, kongresszusok és továbbképzések keretében elméleti és gyakorlati ismeretek megszerzéséhez segítség nyújtás az Egyesület valamennyi tagja számára. Ennek keretében:

a./ az állami és társadalmi szervek felkérésére vagy saját kezdeményezésből véleményt nyilvánít, és javaslatokat tesz, illetőleg eljárást kezdeményez a szemészet területein a szakmai és jogi érdekvédelem körében a vonatkozó jogszabályokra, normákra szükség esetén kezdeményezi azok megalkotását, módosítását, és megfelelő körben nyilvánosságra hozza az arra illetékes szervezetekhez eljuttatja;

b./ elősegíti tagjai szakmai,- tudományos fejlődését, melynek érdekében szakmai elméleti és gyakorlati továbbképzéseket szervez az egészségügyi szakdolgozók továbbképzési szabályairól szóló 63/2011. (XI.29.) NEFMI rendelet 7. § – 8. §-ai alapján, támogatja az információ- és tapasztalat cserét, új hatékony módszerek kidolgozását, kipróbálását, elterjesztését, közzétételét;

c./ az egészségmegőrzés, egészségfejlesztés területén tudományos tevékenység kutatás végzésében közreműködik, illetőleg ilyen tevékenységet támogat;

d./ kezdeményezi és támogatja szakmai jellegű szakkörök, klubok kialakítását, segíti működésüket;

e./ aktuális szakmai és szakmán kívüli kérdések megvitatása érdekében szakmai konferenciákat, rendezvényeket, szakmai napokat, szakmai versenyeket szervez, illetőleg közreműködik azok megrendezésében;

f./ a kiemelkedő szakmai teljesítményt nyújtó tagjai elismertetésére nézve javaslatot tesz az arra illetékes szerveknek, illetőleg azt az Egyesület által kiállított okiratban ezt maga is deklarálja;

g./ kapcsolatokat alakít ki és tart fent az Egyesület tevékenységével, céljaival összefüggő magyar és külföldi intézetekkel, szervezetekkel, civil szervezetekkel, egyéb szakmai szervezetekkel;

h./ a lakosság széles körében lakossági szűrés programokat szervez és kezdeményez, valamint együttműködik más szervezet által megrendezett programokon;

i./ a lakosság magasabb szintű ellátása érdekében szervezett felvilágosító vitafórumokon, egyesületi rendezvényeken, programokon egészségmegőrző, betegségmegelőző, egészségnevelő-felvilágosító tevékenységet folytat a tágabb értelemben vett szemészet témakörben szakmai és az emberi egészség védelmének kérdéseiről, rendszeres tájékoztatókat tart, könyveket, felvilágosító kiadványokat készít és terjeszt;

j./ egész működésével elősegíti a szakma színvonalának emelését, és az egészséges szakmai igényesség erősítését,

k./ feladatának tekinti, a magyar szemészeti szakdolgozók:

  • a hazai és nemzetközi kapcsolatainak fejlesztését, ápolását, beleértve a továbbképző jellegű látogatások, tanulmányutak szervezését is,
  • munkaeszközeinek és munkafeltételeinek tanulmányozását, ajánlások megtételét, ezek javítását,
  • a szakmai minőségi, magas szintű és megfelelő módon ellenőrzött tevékenységük kialakításában és folyamatos érvényesítésében való közreműködést;

3. Törölve!

4. AZ EGYESÜLETI TAGSÁG, A TAGSÁGI VISZONY KELETKEZÉSE, MEGSZŰNÉSE

Az egyesületi tagság formái

  • rendes tag
  • különleges jogállású tag: pártoló tag (magyar és külföldi székhelyű jogi személy is), tanulói tag, tiszteletbeli tag (nem magyar állampolgár is.)

4.1. Rendes tag (továbbiakban: tag)

4.1.1. lehet az a magyar állampolgárságú, vagy az a Magyarországon letelepedett, illetve tartózkodási engedéllyel rendelkező nem magyar állampolgárságú természetes személy, aki a szemészet bármely területein szakirányú szakképesítéssel rendelkezik, és aki írásban nyilatkozik belépési szándékáról, és belépési kérelmét az Elnökség elfogadja. A belépéssel egyidejűleg az évenként meghatározott összegű tagdíjat befizeti és az Egyesület célkitűzéseivel egyetértve, annak Alapszabálya alapján az Egyesület tagjait terhelő kötelezettségek teljesítését vállalva az egyesületi életben folyamatosan és tevékenyen részt vesz.

4.1.2 A tagsági viszony keletkezésének napja az a nap, amelyen a tagot az Elnökség a soron következő ülésén taggá választó tagfelvételi határozata alapján a tagnyilvántartásba bejegyzi.

4.2. Különleges jogállású tag

4.2.1. Pártoló tag

4.2.1.1. lehet olyan magyar, vagy külföldi állampolgárságú természetes, illetve jogi személy, aki az Egyesület pártoló tagja kíván lenni, az Egyesület tevékenységét időszakosan vagy rendszeresen anyagi eszközeivel vagy egyéb közreműködésével támogatni kívánja, tagfelvételét írásban kéri az Elnökségtől. Jogi személyt az egyesület tevékenységében bejegyzett, aláírási címpéldánnyal (aláírás-mintával) igazolt képviselője, illetőleg írásbeli meghatalmazottja képviselheti, melyet a belépési nyilatkozathoz csatolni kell.

4.2.1.2. A pártoló tag felvételére a 4.1.1. pontban foglalt szabályokat kell megfelelően alkalmazni. A pártoló tagsági viszony keletkezésének napja az a nap, amelyen a kérelem benyújtását követően a pártoló tag belépési kérelmét az Elnökség elfogadja.

4.2.2. Tanulói tag (továbbiakban: tag)

4.2.2.1. lehet az a magyar, vagy külföldi állampolgárságú természetes személy, aki a képzés során magyarországi oktatási intézményben hallgatói jogviszonyban áll, aki az Egyesület munkája iránt érdeklődést tanúsít, az egyesület célkitűzéseivel egyetértve az egyesület életében folyamatosan és tevékenyen részt kíván venni, az Alapszabály rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek ismeri el, vállalva az Alapszabály alapján az Egyesület tagjait terhelő kötelezettségek teljesítését, írásbeli felvételét kéri, belépési kérelmét az Elnökség elfogadja és a tanulói tagok sorába felveszi, továbbá a belépéssel egyidejűleg az éves tagdíjat befizeti.

4.2.2.2. A tagsági viszony keletkezésének napja az a nap, amelyen a tagot az Elnökség a soron következő ülésén taggá választó tagfelvételi határozata alapján tagnyilvántartásba bejegyzi.

4.2.3. Tiszteletbeli tag

4.2.3.1. lehet olyan magyar vagy külföldi állampolgárságú természetes személy, akit az Egyesület működése, az egyesületi célok előmozdítása érdekében végzett tevékenységéért – a tagság javaslata alapján – a Közgyűlés tiszteletbeli taggá választ, aki az egyesület célja szerinti területen, vagy ahhoz kapcsolódó területen folytat tevékenységet, szakmájának elismert művelője.

4.2.3.2. A Tiszteletbeli tagság, mint cím adományozására az Elnökség tagjai és a tagok tehetnek írásbeli javaslatot az éves Közgyűlés előtti 30-dik napig bezárólag.

4.2.3.3. A cím odaítéléséről a Közgyűlés nyílt szavazással – határozattal – dönt.

4.3. A tagbelépési kérelemnek tartalmaznia kell a tagfelvételt kérő

  • természetes személy személyi adatait,
  • jogi személy cégjegyzékben szereplő alapvető cégadatait (elnevezés, székhely, cégjegyzékszám, adószám, képviseletre jogosult személye),
  • állandó lakcím-, és munkahely adatait, e-mail elérhetőségét,
  • szakmai-, nyilvántartási adatait,
  • nyilatkozatát, hogy az egyesület Alapszabályainak rendelkezését magára nézve kötelezően elismeri,
  • személyes adatainak kezeléséhez való hozzájárulását.

4.3.1. A tagok személyére vonatkozó adatok nem nyilvánosak.
4. 4. A tagsági viszony megszűnik
4.4.1. a tag kilépésével

a) a tagságból való kilépés a tagsági viszonynak a tag általi felmondása. A felmondást a tag részéről nem kell indokolni, de kilépési szándékáról a tagnak írásban kell nyilatkoznia,

b) a kilépésről szóló nyilatkozatot az Elnök részére kell megküldeni,

c) a tagsági viszony a kilépésről szóló nyilatkozatnak az Egyesülethez történő megérkezése napján szűnik meg,

d) a kilépés a tagot az Őt terhelő, tárgyévi vagyoni kötelezettsége teljesítése alól nem mentesíti.

4.4.2. a tagsági viszony Egyesület általi felmondásával

„a) a tagtagsági viszonya felmondással a tagdíjhátralék meg nem fizetése okán szüntethető meg, amennyiben a tag tagdíját a tárgyévi tagdíj befizetési határidőig, illetve a felszólításban magszabott határidőig nem rendezi.

b) az Elnökség a felmondást megelőzően írásban, vagy e-mailben – igazolható módon –, 30 napos teljesítési határidőt szabva felhívja a tagot a tagdíjhátralék megfizetésére. A felszólításban figyelmeztetni kell a tagot a fizetés elmulasztásának jogkövetkezményeire is. Ha a 30 napos fizetési határidő eredménytelenül telik el, az Elnökség a tag tagsági viszonyát felmondja és törli a tagnyilvántartásból. A tagnyilvántartásból törölt tag az Elnökség döntésével szembeni jogorvoslati kérelmével a Közgyűléshez fordulhat a döntés kézhezvételétől számított 15 napon belül. A Közgyűlés a soron következő ülésén dönt a fellebbezésről, melynek várható időpontjáról és azt követően az eljárás eredményéről, valamint a meghozott határozatról a tagot igazolható módon tájékoztatni kell.

e) az Elnökségnek a tagsági viszonyt felmondó és a tagnyilvántartásból való törlést elrendelő határozatát – igazolható módon – közölnie kell a taggal.

f) a tagdíj meg nem fizetése miatt alkalmazott felmondás során az egyesületi tagság a jogerős törlés napjával szűnik meg.

4.4.3. a tag kizárásával

a) a tagnak jogszabályt, az Egyesület alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan, vagy ismételten sértő magatartása, az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét veszélyeztető magatartása esetén a Közgyűlés a taggal szemben kizárási eljárást folytathat le. Az eljárás lefolytatását bármely egyesületi tag vagy egyesületi szerv kezdeményezheti. A kizárási eljárás alá vont tagot értesíteni kell az eljárás megindításáról.

b) a tagot az egyesületből kizárni csak a Közgyűlés által írásba foglalt, indokolással ellátott határozata alapján lehet. Az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat,

c) a Közgyűlés döntése ellen fellebbezésnek nincs helye. Az egyesület tagja kérheti a bíróságtól a Közgyűlés által hozott kizáró határozat hatályon kívül helyezését, ha a határozat jogszabálysértő vagy a létesítő okiratba ütközik. A határozat hatályon kívül helyezése iránt attól az időponttól számított harminc napon belül lehet keresetet indítani, amikor a tag a határozatról tudomást szerzett. A határozat meghozatalától számított egyéves, jogvesztő határidő elteltével per nem indítható.

d) kizárásra kizárólag tisztességes eljárás alapján kerülhet sor, melynek keretében a tag nyilatkozatot tehet az eljárás során. A meghozott határozatot a taggal – igazolható módon – közölni kell.

4.4.4. a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével.

5. A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI
A tagsággal járó jogok és kötelezettségek a belépési kérelem Elnökség által történő elfogadásával, a tagnyilvántartásba történő bejegyzés napjával illetik meg, illetve terhelik a tagot.

5.1 Rendes és tanulói tag (továbbiakban együttesen: tag)

A tagok egyenlő jogokkal és kötelezettségekkel rendelkeznek.

5.1.1. A tag jogai

a) részt vehet az Egyesület tevékenységében és rendezvényein;

b) a Közgyűlésen tanácskozási, felszólalási, észrevételezési, javaslattételi, szavazati joggal rendelkezik, kezdeményezheti tiszteletbeli tag felvételét;

c) választó joga van, melynek keretében választhat és törvényes kizáró ok hiányában bármely tisztségre megválasztható;

d) az Egyesület bármely szervének törvénysértő vagy Alapszabályba ütköző határozatát – a tudomására jutásától számított harminc napon belül – a bíróság előtt megtámadhatja;

e) jogosult az Egyesület által biztosított kedvezményeket és szolgáltatásokat igénybe venni;

f) jogosult továbbá mindarra, amit az egyesületekre vonatkozó jogszabályok vagy az Alapszabály számára biztosít.

5.1.1.1. Szavazati jogát minden tag kizárólag személyesen gyakorolhatja, képviseletnek nincs helye. Az egyesület minden tagja egy szavazati joggal rendelkezik.

5.1.1.2. A tagsági jogok forgalomképtelenek és nem örökölhetők.

5.1.2. A tag kötelezettsége

a) a Közgyűlés által évente megállapított tagdíj összegének határidőben történő megfizetése,

b) az Alapszabályban meghatározott tagi kötelezettségek teljesítése, a Közgyűlés, illetve az Elnökség határozatainak megtartása, szakmai etikai normák betartása,

c) tevékenységével nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az Egyesület tevékenységét.

d) lehetőségei és képességei szerint köteles aktívan közreműködni az Egyesület célkitűzéseinek megvalósításában, az egyesület anyagi eszközeinek gyarapításában és megóvásában,

e) önként vállalt feladatait legjobb tudása szerint teljesíteni, a vállalt egyéb személyes közreműködést teljesíteni,

f) név – és/vagy lakcímváltozását 10 (tíz) napon belül az Elnökségnek írásban vagy e-mailben bejelenteni,

5.2. Pártoló tagok jogai és kötelezettségei

A természetes személy pártoló tagok jogaikat/kötelezettségeiket személyesen, a pártoló tag jogi személy jogaikat/kötelezettségeiket bejegyzett képviselőik útján gyakorolják, illetve teljesítik.

5.2.1. A pártoló tag jogállása

a) joga van részt venni az Egyesület rendezvényein, igénybe venni annak szolgáltatásait és folyamatos tájékoztatást kapni az Egyesület munkájáról,

b) az egyesületi szervek döntéshozatalában csak tanácskozási joggal vehet részt,

c) az egyesület szerveibe nem választhat és nem választható.

5.2.2. A pártoló tag kötelezettsége

a) az Egyesülettel szemben vállalt vagyoni, illetőleg egyéb kötelezettségeinek maradéktalan teljesítése,

b) az egyesület Alapszabályának betartása.

5.3. Tiszteletbeli tag jogállása

a) joga, hogy részt vegyen az Egyesület minden rendezvényén, indítványozzon, tájékoztatást kapjon a munkáról,

b) tanácskozási joggal részt vehet az egyesületi szervek döntéshozatalának előkészítésében,

c) az egyesület szerveibe nem választhat és nem választható.

6. AZ EGYESÜLET SZERVEI ÉS AZOK MŰKÖDÉSE

6.1 Közgyűlés

Az Egyesület legfőbb döntéshozó szerve a tagok összessége által alkotott Közgyűlés. Az egyesület tevékenységét érintő minden kérdésben döntési hatáskörrel rendelkezik.

6.1.1. A közgyűlés összehívása

a) A Közgyűlést a Felügyelő Bizottság egyidejű értesítése mellett szükség szerint, de évente legalább egyszer – az év első félévében – az Elnök, akadályoztatása esetén a Titkár, meghívó küldésével vagy közzétételével az Egyesület székhelyére, illetve a taglétszámra tekintettel külső helyszínre hívja össze.

b) Rendkívüli Közgyűlést kell összehívni akkor, ha a rendes tagok legalább 10 % -a írásban, az ok és cél megjelölésével kezdeményezi, az illetékes bíróság, vagy a Felügyelő Bizottság elrendeli, ebben az esetben az Egyesület Elnöke 30 napon belül köteles összehívni a Közgyűlést. Ha az Elnök nem tesz eleget ezen kötelezettségének a rendkívüli Közgyűlést a Felügyelő Bizottság hívja össze.

c) Az Elnök/Titkár a szükséges intézkedések megtétele céljából köteles a Közgyűlést össze­ hívni, ha

  • az Egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
  • az Egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy
  • az Egyesület céljainak elérése veszélybe került.

Az ilyen céllal összehívott Közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni, vagy az Egyesület megszüntetéséről dönteni.

d) A Közgyűlést a az Egyesület nevét és székhelyét, a Közgyűlés időpontját és helyszínét, a napirendet (tárgysorozatot) tartalmazó meghívóval kell összehívni. A napirendi pontokat a tagság által tett javaslatok alapján kell összeállítani. A meghívót a tagokkal – igazolható módon -, írásban postai úton, vagy a tag által kifejezetten erre a célra megadott e-mail címre történő küldéssel, vagy az Egyesület honlapján való közzététellel kell közölni, olyan módon, hogy a meghívók elküldése és a rendes Közgyűlés és rendkívüli Közgyűlés esetén az értesítés kézhezvétele, vagy a honlapon való közzététele legalább15 nappal megelőzze a közgyűlési időpontot.

e) A honlapon történő közzététel útján kell biztosítani azt, hogy az egyesület tagjai a taggyűlés napirendi pontjaira javaslatot tehessenek. A javaslattételre legalább 5 napot kell biztosítani.

f) A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 5 napon belül a tagok és a Felügyelő Bizottság a Közgyűlést összehívó Elnöktől/Titkártól írásban kérhetik a napirend kiegészítését, a kiegészítés indoklásával. A napirend kiegészítése tárgyában a Közgyűlést összehívó jogosult dönteni. Amennyiben a napirend kiegészítésre kerül, akkor az új napirendi pontokról a tagokat igazolható módon értesíteni kell. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelem tárgyában nem dönt, vagy a kérelmet elutasítja, a Közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában.

g) A szabályszerűen közölt napirenden kívüli ügyekben a Közgyűlés csak akkor hozhat döntést, ha valamennyi szavazásra jogosult tag jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárult.

h) Amennyiben a Közgyűlést nem szabályszerűen hívták össze, azt csak akkor lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi részvételre jogosult jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.

i) A Közgyűlés a tagokra kötelező hatályú döntését határozatba foglalja.

j) A közgyűlés nem nyilvános, azon a tagokon és az ügyvezetésen kívül a közgyűlés összehívására jogosult által meghívottak és az Alapszabály vagy a Közgyűlés határozata alapján tanácskozási joggal rendelkező személyek vehetnek részt.

6.1.2 A Közgyűlés határozatképessége, döntési rendje

a) A Közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult jelen van és a Közgyűlést szabályszerűen hívták össze.

b) A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell. Ha egy tag valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.

c) Ha a Közgyűlés nem határozatképes, akkor a határozatképtelenség miatt megismételt Közgyűlés a jelenlevők számától függetlenül határozatképes, azon kizárólag az eredeti meghívóban rögzített, az eredeti napirendben szereplő ügyekről tárgyalhat, amennyiben a távolmaradás következményeire vonatkozó figyelmeztetést, valamint a megismételt közgyűlés időpontját és helyét az eredeti meghívó tartalmazta.

A megismételt Közgyűlést az eredeti – határozatképtelenség miatt elmaradt – Közgyűlés időpontját követő időpontra, azonos napirendi pontok megjelölésével az eredeti Közgyűlés napjára is össze lehet hívni.

d) A Közgyűlésen minden tag egy szavazati joggal rendelkezik, amelyet csak személyesen gyakorolhat, képviseletnek nincs helye.

e) A határozat meghozatalakor nem vehet részt a szavazásban az a tag,

  • akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy az Egyesület terhére másfajta előnyben részesít;
  • akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
  • aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
  • akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az Egyesületnek nem tagja;
  • aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll, vagy egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

f) A Közgyűlés döntéseit, határozatait a jelen levő tagok egyszerű szótöbbségével, nyílt szavazással hozza. Ez alól kivétel:

  • az Egyesület alapszabályának módosítása, melyhez a Közgyűlésen jelenlévő tagok háromnegyedes szótöbbsége,
  • az Egyesület céljának módosítása és az Egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntés, melyhez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbsége,
  • a tag kizárása, egyesület más egyesülettel való egyesülése, vagy szétválása, melyhez a jelenlevő tagok kétharmados szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

g) A Közgyűlés az ülés megkezdésekor – az Elnökség javaslata alapján – levezető elnököt, jegyzőkönyvezetőt, két jegyzőkönyv hitelesítő tagot választ egyszerű szótöbbséggel.

h) Nyílt szavazással választja meg az Elnökség által a választás előkészítésére javasolt Jelölő-és Szavazatszámláló Bizottság tagjait.

i) Titkos szavazással történik az Elnök, Alelnök, Titkár, Gazdasági vezető személyének, valamint az Elnökség, a Felügyelő Bizottság tagjainak 5 évi időtartamra történő megválasztása, visszahívása, pótválasztása. A titkos szavazással megválasztott tisztségviselőket csak akkor lehet visszahívni, ha a tisztégre jelölt új tagot egyidejűleg megnevezik, a két kérdésről egyszerre kell dönteni.

j) Az Egyesület szerveibe a jelölés nyíltan történik. Adott tisztségre azt a személyt kell megválasztottnak tekinteni, aki a titkosan leadott szavazatok több, mint kétharmadát megkapta. Ennek hiányában több jelölt esetén az, aki a második szavazás során a legtöbb, de a jelenlevők legalább egy negyedének a szavazatát megkapta. Szavazategyenlőség esetén az a személy, akit sorrendben előbb jelöltek.

k) A vezető tisztségviselők és bizottsági tagok újraválaszthatóak.

6.1.3. A Közgyűlés dokumentálása

a) A Közgyűlésen megjelent tagokról jelenléti ív készül, melyen fel kell tüntetni a tag nevét, lakcímét.

b) A Közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a levezető elnök, a jegyzőkönyvezető írja alá és két – az adott Közgyűlésen megválasztott – tag hitelesít. A jegyzőkönyvben a napirendet, határozatonként a határozatképesség megállapítását, valamint a közgyűlési határozatokat szó szerint kell rögzíteni. A határozatokat naptári évenként folyamatosan növekvő, eggyel kezdődő sorszámmal, az év, hónap, nap, valamint a döntéshozó rövidítésének feltüntetésével kell jelölni. A felszólalások és vélemények rögzítése lehet át – illetőleg összefoglaló jellegű is, kivéve azokat a különvéleményeket, amelyeknek tételes rögzítését a véleményt nyilvánító így kéri. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell a jelenléti ívet és a Közgyűlés meghívóját.

c) A határozatokat meghozatalukat követő 15 napon belül az érdekelteknek közvetlenül meg kell küldeni, az általános tartalmú határozatokat az Egyesület honlapján közzé kell tenni.
A döntéseket a határozatok tárában kell nyilvántartani.

6.1.4. A Közgyűlés hatásköre

A Közgyűlés az Egyesületet érintő minden kérdésben dönthet. A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

a) az Alapszabály elfogadásáról, módosításáról;

b) az egyesület megszűnésének, más egyesülettel való egyesülésének, és szétválásának elhatározásáról szóló döntés;

c) az Egyesület szerveibe (Elnökség, Felügyelő Bizottság) történő tagválasztás, továbbá az Egyesület Elnökének, Alelnökének, Titkárának, Gazdasági Vezetőjének megválasztása, újraválasztásuk, vagy – amennyiben az Elnökség tagja az év során az ülések több, mint felén nem vett részt – időközi visszahívásuk, valamint a tagnak az Egyesületből való kizárása;

d) a Közgyűlés levezető elnökének, jegyzőkönyvezetőjének és 2 fő hitelesítő tagjának, továbbá a választó Közgyűlésen, illetve a választást megelőző Közgyűlésen 3 tagú Jelölő – és Szavazatszámláló Bizottság megerősítése/megválasztása;

e) az éves beszámoló – ezen belül az Elnökségnek és a Felügyelő Bizottságnak az Egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének – elfogadása;

f) az egyesület éves költségvetésének /munkatervének elfogadása;

g) az Egyesület Szervezeti és Működési Szabályzatának elfogadása, módosítása;

h) a tagsági díj összegének és esedékességének megállapítása, vagy díjhátralék különleges méltányosságból való elengedése;

i) olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az Egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelő bizottság tagjával vagy ezek hozzátartozóival köt,

j) a tagság javaslata alapján évente „Tiszteletbeli tag” cím határozatban történő adományozása, tiszteletbeli tagsági cím visszavonása, új kitüntetések alapítása,

k) az Elnökség, a Felügyelő Bizottság határozatai ellen benyújtott kérelmek felülvizsgálata;

l) az egyesületi tagok és az egyesület szervei /tisztségviselői/ között keletkezett viták elbírálása, a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, vezető tisztségviselők, felügyelő bizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés, az Elnökség által hozott törvénysértő határozatok megsemmisítése, vagy megváltoztatása;

m) állandó vagy ideiglenes bizottságok felállítása, jogállásuk és feladataik meghatározása;

n) mindazok az ügyek, amelyeket a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény, annak módosításai vagy az Alapszabály a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal.

6.2. Elnökség

6.2.1. Az Egyesület ügyvezető és képviseleti szerve az Elnökség, amely szervezi és irányítja az Egyesület munkáját, ellátja az Egyesület vezetését a Közgyűlések között. Döntéseiről a következő Közgyűlésen köteles beszámolni. Az Elnökség tagjai kötelesek a közgyűlésen részt venni, a Közgyűlésen az Egyesülettel kapcsolatos kérdésekre válaszolni, az Egyesület tevékenységéről és gazdasági helyzetéről beszámolni.

Az elnökségi tagok az Egyesület vezető tisztségviselői. Az Elnökség tagjait a Közgyűlés választja meg 5 évre, az elnökségi tagsági jogviszony a megválasztást követően, annak elfogadásával jön létre. A vezető tisztségviselők újraválaszthatók.

Az Elnökség vezető tisztségviselő tagjai (7 fő): Elnök,

Alelnök,

Titkár,

Gazdasági vezető,

Elnökségi tagok (3 fő)

6.2.2. Az elnökségi tagság megszűnik:

a) a tisztségről történő lemondással. A lemondást az Elnökség ülésén kell bejelenteni és a bejelentést jegyzőkönyvben kell rögzíteni, vagy a lemondást írásban, igazolható módon kell közölni.

b) Visszahívással.

c) A határozott idő elteltével.

d) Törvényben meghatározott ok bekövetkeztével.
A határozott időre választott Elnökség esetén, ha az elnökség tagjai közül a tagok valamelyikének elnökségi tagsága annak lejártát megelőzően megszűnik, az újonnan megválasztott tag megbízatása az eredetileg megválasztott tag megbízatási idejének hátralévő időtartamára szól.

6.2.3. Az Elnökség határozatképessége, döntéshozatal rendje

6.2.3.1. Az Elnökség határozatképes, ha ülésein tagjainak fele plusz 1 fő jelen van.

6.2.3.2. A döntéshozatal rendje

a) Az Elnökség határozatait egyszerű szótöbbséggel, a személyi kérdések kivételével nyílt szavazással hozza meg.

b) Törölve!

c) Ha elnökségi tag személyére vagy munkájára nézve kell határozatot hozni, az érdekelt tag nem szavazhat, egyben őt mind a határozatképességnél, mind pedig a határozathozatalnál figyelmen kívül kell hagyni.

6.2.4. Az Elnökség feladatai és hatásköre

Az Elnökség hatáskörébe tartozik mindazon ügyek intézése, amely nem tartozik a Közgyűlés kizárólagos-, vagy az Elnök hatáskörébe, feladata a működőképesség fenntartása és a fenyegető fizetésképtelenség esetén a hitelezők érdekeinek szem előtt tartásával a szükséges intézkedések meghozatala, illetve kezdeményezése, továbbá:

a) az Egyesület folyamatos működésének országos szintű operatív szervezése, a napi ügyek vitele, két Közgyűlés közötti időben az ügyvezetés ellátása. Az Egyesület tevékenységét, munkáját éves munkaterv alapján az Elnök irányítja.

b) a Közgyűlés és a saját határozatainak végrehajtása, felelős az Egyesület Alapszabályszerű működéséért,

c) az Egyesület képviselete, jogszabálytervezetek véleményezése, tudományos tevékenységének tervezése, irányítása, pályázatok figyelemmel kisérése, kiadványok gondozása,

d) kötelező részvétel a Közgyűlésen,

e) a Közgyűlés érdemi előkészítése, összeállítása, a szakmai tevékenységről és az éves költségvetésről szóló beszámoló, a tárgyévi költségvetési tervezet, az esetleges más módosító tervezetek Közgyűlés elé terjesztése, valamint beszámoló az évi rendes Közgyűlésen a két közgyűlési időszakban végzett munkájáról;

f) az Egyesület működése során felhalmozott vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása,

g) Közgyűlés összehívása, a tagság és az Egyesület szerveinek értesítése, a Közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása,

h) Alapszabály felhatalmazása alapján döntés tagfelvételről, tagsági viszony felmondásáról, illetve tagnyilvántartásból való törlésről, tagság tájékoztatásának biztosítása,

i) az Egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése,

j) az Egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése,

k) az Egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén a Ptk.-ban előírt intézkedések megtétele,

l) az Egyesület könyveinek és iratainak szakértővel történő megvizsgáltatásához előzetes jóváhagyás megadása a Felügyelő Bizottság részére,

m) döntés pályázatok kiírásáról, odaítéléséről, pályázaton való részvételről,

n) területi és szakmai állandó, illetőleg ad hoc bizottságokat hozhat létre, speciális szakmai klubokat szervezhet, irányítja ezek tevékenységét és beszámoltatja őket a végzett munkáról;

o) félévenként köteles beszámoltatni a titkárt és a gazdasági vezetőt a végzett munkájáról;

p) megtárgyalja és dönt minden olyan kérdésben, amelyet jogszabály, az Alapszabály nem utal a Közgyűlés vagy más szerv (személy) kizárólagos hatáskörébe.

6.2.5. Az Elnökség működése

a) Az Elnökség, mint az Egyesület ügyvezető szerve szükség szerint, de legalább félévenként ülésezik,

b) az üléseket az Elnök, akadályoztatása esetén a Titkár hívja össze.

c) Az Elnökség ülésére minden elnökségi tagot és a Felügyelő Bizottság Elnökét a napirend közlésével, igazolható módon, postai úton írásban, vagy elektronikus levél formájában kell meghívni az ülést megelőző legalább 15 nappal.

d) Rendkívüli elnökségi ülés összehívását az Elnökség bármely tagja indítványozhatja.

e) Az Elnökség ülésein a Felügyelő Bizottság Elnöke, akadályoztatása esetén az általa kijelölt Felügyelő Bizottság tagja tanácskozási joggal vesz részt.

f) Az Elnökség üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvben a kisebbségi véleményt is rögzíteni kell. A jegyzőkönyvet az Elnök, a jegyzőkönyvezető és két hitelesítő írja alá.

g) Az érdemi véleményeket, javaslatokat és a tagokra is kötelező döntését az Elnökség határozatba foglalja. A határozatokat évente 100-al kezdődő sorszámmal, az év, hó, nap és a döntéshozó szerv rövidített nevének feltüntetésével, folyamatos számozással kell ellátni. Az Elnökség határozatait az Elnök írja alá és a Titkár tartja nyilván a Határozatok Könyvében. A határozatokat meghozatalukat követő 15 napon belül az érdekelteknek közvetlenül meg kell küldeni és az általános tartalmú határozatokat az Egyesület honlapján közzé kell tenni.

6.2.6. Az Elnök

a) az Egyesület egy személyben felelős törvényes képviselője,

b) intézkedéseit a Közgyűlés vagy az Elnökség döntésének megfelelően kell megtennie, döntés hiányában pedig az Egyesület érdekeivel összhangban kell cselekednie.

c) harmadik személyekkel szemben, továbbá a hatóságok előtt képviseli az Egyesületet,

d) irányítja az Egyesület tevékenységét, a Közgyűlés és az Elnökség hatáskörébe tartozó kérdések kivételével,

Az Elnök részletes hatáskörét és feladatait az Egyesület Szervezeti és Működési Szabályzatában kell meghatározni.

6.2.7. Az Alelnök

a) Kizárólag az Elnök akadályoztatása esetén, helyettesíti az Elnököt feladatai ellátásában,

b) pályázatok figyelemmel kísérése, javaslattétel, pályázatok kiírása, ­értékelése,

c) tudományos továbbképzések, kongresszusok szakmai koordinálása,

d) az Egyesület tudományos tevékenységének szakmai felügyelete.

6.2.8. Titkár (Titkárság)

Az Egyesület működésével kapcsolatos ügyintézéseket/adminisztrációt a Titkár végzi, ennek során:

a) az Egyesület ügyvitelének szabályszerű ellátása, a levelezés, az iktatás, a postázás, a postafiók kezelése és az adatszolgáltatás teljesítése,

b) a Közgyűlések, az elnökségi ülések írásos anyagainak előkészítése, és a jegyzőkönyvek vezetésének megszervezése,

c) a tagfelvételi és a tagsági jogokkal kapcsolatos ügyek előkészítése,

d) a közgyűlési, az elnökségi határozatok nyilvántartása és a tagnyilvántartás vezetése,

e) a szakmai és az érdekképviseleti, érdekvédelmi feladatok előkészítése, az Egyesület munkájának szervezése és az ezzel kapcsolatos ügyviteli ügyintézési feladatok végrehajtása.
A Titkár további feladatait és jogállását az Egyesület Szervezeti és Működési Szabályzatában kell meghatározni.

6.2.9. A Gazdasági Vezető

Az Egyesület Gazdasági Vezetője az Egyesület működésével összefüggő gazdálkodási, nyilvántartási, számadási, számviteli, bérgazdálkodási, pénzügyi és adózási feladatait az Elnök közvetlen irányítása és ellenőrzése mellett látja el, ennek keretében:

a) a költségvetési javaslat, az elnökségi beszámoló előkészítése,

b) a költségvetési feladatokhoz, a pénzügyi fegyelem betartásához, a pénzügyi és adózási, adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítéséhez és a követelések érvényesítéséhez szükséges gazdálkodási és pénzügyi rendszer felállítása és működtetése, közvetlen kapcsolattartás az Egyesület megbízott könyvelőjével,

c) gondoskodás az Egyesület pénz-és egyéb eszközgazdálkodásának lebonyolításáról,

d) gondoskodás a bérgazdálkodásról, a számvitelről és az ezekkel kapcsolatos ügyviteli, bizonylati rendszer és fegyelem megszervezéséről és működtetésről,

6.2.10. Elnökségi tagok

a) az elnökségi üléseken és az egyesületi programokon való aktív részvétel,

b) javaslat tétel az Egyesület szakmai programjaira,

c) részvétel a Közgyűlés határozatainak végrehajtásában, az Egyesület folyamatos működésének országos szintű operatív szervezésében,

d) aktív részvétel az egyesületi vélemények kialakításában, határozatainak meghozatalában.

6.3. A Felügyelő Bizottság

Felügyelő Bizottságot kötelező létrehozni, ha a tagok több mint fele nem természetes személy, vagy ha a tagság létszáma a száz főt meghaladja.

A Felügyelő Bizottság az Egyesület felügyelő szerve, az Egyesület érdekeinek megóvása céljából ellenőrzi az Egyesület jogszabály és Alapszabályszerű működését és gazdálkodását.

6.3.1. A Felügyelő Bizottság három tagból áll, tagjait a Közgyűlés titkos szavazással választja a megválasztástól számított öt évre. A felügyelő bizottsági tagsági jogviszony a megválasztást követően annak elfogadásával jön létre. A tagok újraválaszthatóak. Amennyiben tagjai száma 3 fő alá csökken, úgy az Elnök köteles rendkívüli Közgyűlést összehívni. A két választás között megüresedő helyet pótválasztással kell betölteni.

Felügyelő Bizottsági taggá nagykorú, a tevékenysége ellátásához szükséges körben cselekvőképességében nem korlátozott tag választható, kivéve, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá az aki, vagy akinek a hozzátartozója az Egyesület vezető tisztségviselője. A Felügyelő Bizottság tagjai maguk közül elnököt választanak titkos szavazással, egyszerű többséggel.

6.3.2. A felügyelő bizottsági tagság megszűnésére a vezető tisztségviselői megbízatás megszűnésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, azzal, hogy a felügyelő bizottsági tag lemondó nyilatkozatát az Egyesület elnökéhez kell intézni.

6.3.3. A felügyelő bizottsági tagok az ellenőrzési kötelezettségük elmulasztásával, vagy nem megfelelő teljesítésével az Egyesületnek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felelnek az Egyesülettel szemben.

6.3.4. A Felügyelő Bizottság tevékenységét a hatályos jogszabályok szerint végzi, működéséért közvetlenül és kizárólag a Közgyűlésnek felelős beszámolási kötelezettséggel. A Felügyelő Bizottság elnöke, akadályoztatása esetén a tagja az Elnökség ülésén tanácskozási joggal részt vehet.

6.3.5. A Felügyelő Bizottság feladat-és hatásköre

a) ellenőrzi az Egyesület működését és gazdálkodását,

b) az Egyesület ügyvezetésének ellenőrzése keretében az Elnökség tagjaitól jelentést, tájékoztatást, vagy felvilágosítást kérhet, tanácskozási joggal részt vesz az Elnökségi üléseken, valamint a Közgyűlésen,

c) az Egyesület könyveit és iratait, a gazdálkodásával, működésével kapcsolatos ügyet megvizsgálhatja, vagy az Elnökség előzetes jóváhagyásával az Egyesület költségére szakértővel megvizsgáltathatja,

d) a Felügyelő Bizottság a Közgyűlés elé terjesztett valamennyi fontosabb jelentést, továbbá a mérleget, beszámolót vagyonkimutatást, éves költségvetési tervet köteles megvizsgálni, véleményezni. A vizsgálat eredményéről a Felügyelő Bizottság elnöke a Közgyűlésnek írásos beszámolót készít,

e) ellenőrzi a tagdíjak és más bevételek befizetését, nyilvántartását és felhasználását,

f) a mérleg, beszámoló, valamint az éves költségvetési terv elfogadásáról a Közgyűlés a Felügyelő Bizottság beszámolójának ismeretében határoz,

g) A Felügyelő Bizottság köteles az intézkedésre jogosult vezető szervet (Elnökség, Közgyűlés) tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy

  • az Egyesület működése során olyan jogszabálysértés vagy Egyesület érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszűntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezetőszerv (Elnökség, Közgyűlés) döntését teszi szükségessé,
  • a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.

Az intézkedésre jogosult vezetőszervet (Elnökség, Közgyűlés) a Felügyelő Bizottság indítványára – annak megtételétől számított harminc napon belül – össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a vezetőszerv (Elnökség, Közgyűlés) összehívására a Felügyelő Bizottság is jogosult.

6.3.6. A Felügyelő Bizottság működése:

a) A Felügyelő Bizottság testületként jár el,

b) üléseit évente két alkalommal, illetőleg szükség szerint hívja össze,

c) ügyrendjét maga állapítja meg.

d) határozatképes, ha minden tag jelen van az ülésen,

e) határozatát egyszerű szótöbbséggel hozza,

f) minden tagnak egy szavazata van.

g) Az ülésekről, a hozott határozatokról, az esetleges különvéleményről jegyzőkönyvet kell készíteni, amit a Felügyelő Bizottság minden tagja aláír. A jegyzőkönyveket és a hozott határozatokat a Felügyelő Bizottság elnöke tartja nyilván.

h) tagjai személyesen kötelesek eljárni, képviseletnek nincs helye.

i) Elnökét és két tagját e minőségében az Elnökség tagjai / vezető tisztségviselők nem utasíthatják.

j) Üléseit az elnöke hívja össze és vezeti. Az ülés összehívását ­az ok és a cél megjelölésével – a Felügyelő Bizottság bármely tagja írásban kérheti az elnöktől, aki a kérelem kézhezvételétől számított 8 napon belül köteles intézkedni a Felügyelő Bizottság ülésének harminc napon belüli időpontra történő összehívásáról. Ha az elnök a kérelemnek nem tesz eleget, a tag maga jogosult az ülés összehívására.

k) A Felügyelő Bizottság egyes ellenőrzési feladatok elvégzésével bármely tagját megbízhatja, illetve az ellenőrzést állandó jelleggel is megoszthatja tagjai között. Az ellenőrzés megosztása nem érinti a felügyelő bizottsági tag felelősségét, sem azt a jogát, hogy az ellenőrzést más, a Felügyelő Bizottság ellenőrzési feladatkörébe tartozó tevékenységre is kiterjessze.

7. AZ EGYESÜLET TESTÜLETI ÜLÉSEINEK JEGYZŐKÖNYVE, HATÁROZATAI, TISZTSÉGVISELŐK DÍJAZÁSA

7.1. Jegyzőkönyv

Az Egyesület valamennyi szervének üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a

a) Közgyűlés esetén a jegyzőkönyvvezető és a levezető elnök ír alá, valamint két, hitelesítőnek megválasztott tag hitelesít,

b) Elnökségi ülésről készült jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvezető és az Elnök/Titkár, valamint két jelenlevő elnökségi tag hitelesítenek,

c) Felügyelő Bizottság üléseinek jegyzőkönyvét, ülésein hozott döntéseket a bizottság mind a 3 tagja aláírja.

7.1.1. A jegyzőkönyv tartalmazza

a) az Egyesület nevét, székhelyét, az ülésező testületi szerv megnevezését (Közgyűlés, Elnökség, Felügyelő Bizottság)

b) az ülés helyét és idejét, napirendjét,

c) az ülés elnökének/levezetőelnökének, a jegyzőkönyvvezetőnek és hitelesítőinek a nevét

d) az ülésen hozott határozatait, határozatonként a határozatképesség megállapítását, ideértve a szavazatok, nemleges szavazatok valamint a tartózkodás számszerű megjelölését,

e) elnökségi tag, felügyelő bizottsági tag, tiltakozását valamely határozat ellen,

f) az ülésen elhangzott fontosabb eseményeket, indítványokat és minden olyan megjegyzést, bejelentést melyet valamelyik tag, elnökségi tag, felügyelő bizottsági tag jegyzőkönyveztetni kíván.

Az ülésről készült jegyzőkönyvből kivonat, vagy másolat kiadását bármelyik egyesületi tag kérheti a testületi szervek vezetőitől.

7.2. Határozatok nyilvántartása

a) A testületi szervek az üléseiken hozott döntéseiket határozatba foglalják. A határozatokat az ezen Alapszabálynak az egyes testületi szervek működése során szabályozott rendben, évente növekvő sorszámozással kell ellátni és bevezetni a Határozatok Könyvébe.

b) A Határozatok Könyvét vezeti az Egyesület

  • Titkára a Közgyűlés és az Elnökség
  • Felügyelő Bizottság elnöke a Felügyelő Bizottság

határozatai tekintetében, oly módon, hogy a nyilvántartásból a testületi ülések döntésének tartalma, időpontja, hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya megállapítható legyen.

c) Az Egyesület jogsértő határozatát bármelyik tag bíróság előtt, keresettel támadhatja meg.

d) A testületi ülések határozatait a Határozatok Könyvébe történő bevezetéssel egyidejűleg igazolható módon postai, vagy elektronikus úton kell megküldeni a testületi ülésekre meghívottaknak,

e) a testületi ülések határozatait az egyesület honlapján a döntéshozataltól számított 30 napon belül nyilvánosságra kell hozni úgy, hogy az az érintett személyiségi jogait ne sértse.

Az Egyesület működésének jelen Alapszabályban nem részletezett egyéb kérdései az Egyesület Szervezeti és Működési Szabályzatában kerülnek rögzítésre.

7.3. A Tisztségviselők díjazása

A vezető tisztségviselő Elnökségi tagok és a Felügyelő Bizottság tagjai feladataikat társadalmi megbízatásként látják el. Részükre a Közgyűlés költségtérítést állapíthat meg.

8. KÉPVISELETI JOG

8.1. Az Egyesület nevében, képviseletében aláírásra önállóan, minden korlátozástól mentesen az Elnök jogosult.

8.2.1. Az Egyesület Elnökét a tisztségét megillető teljes hatáskörében – kizárólag az Elnök akadályoztatása esetén – az Alelnök önállóan eljárva helyettesíti. A teljes hatáskörben helyettesítő a helyettesítés időtartama alatt az általa megtett, vagy megtenni elmulasztott intézkedésekért jogi és anyagi felelősséggel tartozik.

8.2.2. Az Elnök írásbeli meghatalmazása alapján esetenként az Elnökség bármely tagja önállóan képviselheti az Egyesületet.

8.3. Az Egyesület bankszámlája feletti rendelkezési jogot az Elnök önállóan, akadályoztatása esetén az Alelnök és egy további Elnökségi tag együttesen gyakorolja.

8.4. Az Egyesületet az Elnök akként jegyzi, hogy az Egyesület kézzel vagy géppel előírt, előnyomott vagy nyomtatott neve fölé a hiteles aláírási címpéldány (aláírás-minta) szerint, kézzel a teljes nevét önállóan írja.

9. AZ EGYESÜLET GAZDÁLKODÁSA

9.1. Az Egyesület önfenntartó, nem nyereségérdekelt, az érvényes jogszabályokban meghatározott gazdálkodási, nyilvántartási szabályok szerint éves költségvetés alapján gazdálkodik. Az Egyesület gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt az Alapszabályban meghatározott cél szerinti tevékenységre kell fordítania. A Közgyűlés határozata alapján az Egyesület kiegészítő gazdasági – vállalkozási tevékenységet csak az Alapszabályban meghatározott alap céljainak megvalósítása érdekében, azokkal közvetlenül összefüggően, azt nem veszélyeztetve végezhet.

9.2. Az Egyesület vagyona a pénzben és eszközökben, továbbá vagyoni értékű jogokban és értékpapírban nyilvántartott vagyonból áll. Az Egyesület, mint önálló jogi személy a saját vagyonával felel tartozásaiért. A tagság a tagdíjon kívüli más anyagi szolgáltatásra nem kötelezhető.

9.3. Az Egyesület részére, nevében és javára történő adománygyűjtés csak az Elnök írásos meghatalmazása alapján végezhető.

9.4. Az Egyesület cél szerinti szolgáltatásaiból tagjain kívül bárki más, tagsági jogviszonnyal nem rendelkező személyt is részesíthet. Az Egyesület cél szerinti juttatását pályázathoz kötheti. A pályázat szövegét, feltételeit a beküldési határidő lejártát megelőzően min. 30 nappal előbb az Elnökség által meghatározott formában és módon a nyilvánosságra kell hozni. A pályázatok elbírálása az Elnökség hatáskörébe tartozik. A pályázat nem tartalmazhat olyan feltételeket, amelyekből megállapítható, hogy a pályázatnak előre meghatározott nyertese van.

9.5. Az Egyesület Közgyűlés által elfogadott beszámolóját, valamint a gazdasági beszámolóját az adott év mérlegforduló napját követő ötödik hónap utolsó napjáig – a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló törvényben meghatározott módon – letétbe kell helyezni.

10. NYILVÁNOSSÁG BIZTOSÍTÁSA

10.1. Az Egyesület működésének, szolgáltatásainak, valamint beszámolóinak nyilvánosságát elsődlegesen az Egyesület www.shao.hu honlapján, az érintettekkel közvetlenül írásban, valamint lehetőségei szerint szórólapokon és egyéb sajtótermékekben való közzététel útján biztosítja.

Az Egyesület által szervezett – a honlapon vagy helyi elérhetőségekben közölt tartalommal és időpontban meghirdetett-programokon, rendezvényeken bárki, korlátozás nélkül részt vehet.

10.2. Az Egyesület tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatai alapján készült elnöki beszámoló és gazdasági beszámoló nyilvános.

10.3. Az Egyesület Elnöke köteles gondoskodni a szervezet működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba való betekintésről, illetve azokról felvilágosítást adni. Az iratokba való betekintés iránti igényt írásban kell az Elnök részére megküldeni.

A felvilágosítást és az iratbetekintést az Elnök a jogosult által tett írásbeli titoktartási nyilatkozat tételéhez kötheti. Az Elnök megtagadhatja a felvilágosítást és az iratokba való betekintést, ha

  • ez az Egyesület üzleti titkát sértené,
  • ha a felvilágosítást kérő a jogát visszaélésszerűen gyakorolja, vagy
  • felhívás ellenére nem tesz titoktartási nyilatkozatot.

Ha a felvilágosítást kérő a felvilágosítás megtagadását indokolatlannak tartja, a nyilvántartó bíróságtól kérheti az Egyesület kötelezését a felvilágosítás megadására.

10.4. Az Elnök köteles bármely jogszabály által felhatalmazott szerv vagy személy által kért iratbetekintést haladéktalanul, egyéb esetekben az iratbetekintést kérővel történt megállapodás szerinti határidőben, illetve jogszabály vagy hatósági határozat által előírt határidőben teljesíteni.

Az Elnök köteles az iratbetekintésről külön nyilvántartást vezetni, melyből megállapítható a kérelmező neve, a kért irat megnevezése, a kérelem és teljesítésének ideje.

11. A VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐVEL SZEMBENI KÖVETELMÉNYEK ÉS KIZÁRÓ OKOK, ÖSSZEFÉRHETETLENSÉG

11.1. A vezető tisztségviselővel szembeni követelmények és kizáró okok

11.1.1. Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.

11.1.2. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.

11.1.3. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.

11.1.4. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

11.2. Összeférhetetlenség

11.2.1. A döntést hozó szerv, valamint az ügyvezető szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján

a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjainak, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, Alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.

11.2.2. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy az Egyesület terhére másfajta előnyben részesít;

b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az Egyesületnek nem tagja;

e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll, vagy egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

11.3. Nem lehet a felügyelő bizottság elnöke vagy tagja az a személy, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki vagy akinek a hozzátartozója az Egyesület vezető tisztségviselője

12. A TAGDÍJ (VAGYONI HOZZÁJÁRULÁS) MÉRTÉKE, RENDELKEZÉSRE BOCSÁTÁSÁNAK MÓDJA ÉS IDEJE

12.1. Az Egyesület rendes és tanulói tagjai éves tagdíjat fizetnek.

12.2. A Közgyűlés által meghatározott összegű tagdíjat a tagoknak az Egyesület központi bankszámlájára kell befizetni, legkésőbb a tárgyév július 31. napjáig. A közlemény rovatban fel kell tüntetni a tagdíjfizetésre kötelezett tag nevét és lakcímét a befizető beazonosíthatósága érdekében.

12.3. A tagdíj mértéke 1.000,- Ft/év, azaz: ezer forint/év.

12.4. A tagokat az éves Közgyűlést követően haladéktalanul, de legkésőbb olyan időben kell értesíteni a tagdíj aktuális éves összegéről, hogy a fizetési kötelezettségüknek határidőben eleget tudjanak tenni. Az értesítést igazolható módon kell a tag részére megküldeni írásban, postai úton vagy a tag által kifejezetten erre a célra megadott e-mail címen keresztül.

13. Az EGYESÜLET MEGSZŰNÉSE

13.1. Jogutódlással történő megszűnés

Az Egyesület csak Egyesülettel egyesülhet, és csak Egyesületekre válhat szét.

13.2. Jogutód nélküli megszűnés

a) a Közgyűlés kimondja megszűnését,

b) a bíróság megszünteti az Egyesületet,

c) az Egyesület megvalósította célját vagy az Egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált és új célt nem határoztak meg,

d) az Egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt

13.2.1. A Közgyűlés nem dönthet az Egyesület megszüntetéséről, ha az Egyesülettel szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt. Az Egyesület megszűnése esetén vagyonát elsődlegesen a hitelezők kielégítésére kell fordítani.
Törölve!

13.2.2. Törölve!

13.2.3. Az Egyesület jogutód nélküli megszűnése után a vezető tisztségviselőkkel szemben e minőségükben az egyesületnek okozott károk miatti kártérítési igényt – a jogerős bírósági törléstől számított egy éven belül – az egyesület törlésének időpontjában tagsági jogviszonyban álló tag vagy az érvényesítheti, akinek a részére a megszűnéskor fennmaradó egyesületi vagyont át kellett adni, vagy ha lett volna vagyon, át kellett volna adni.

Az Egyesület megszűnését megelőző két évben a vezető tisztségviselők az egyesület megszűnésétől számított két évig egyetemlegesen kötelesek helytállni az egyesület hitelezőivel szemben mindazon tartozásokért, amelyeket az egyesület vagyona vagy a vagyoni hozzájárulást nem szolgáltató egyesületi tagoknak a jogi személy általános szabályai szerinti helytállási kötelezettsége nem fedezett.

14. POLITIKAI NYILATKOZAT

A Közgyűlés elismeri, hogy az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, azoktól támogatást nem kap, országgyűlési képviselő választáson, fővárosi, megyei önkormányzat, megyei jogú város képviselő-testületébe, polgármester jelölés, Európai Parlament tagjának jelölése során, jelöltet a rendelkező nyilatkozat évét megelőző utolsó választásokon nem állított és nem támogatott, és a jövőre nézve kötelezettséget vállal arra, hogy az Egyesület pártoktól független marad, azoknak támogatást nem nyújt azoktól támogatást nem fogad, képviselőjelöltet nem fog állítani illetve nem fog támogatni.

15. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

A jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdések tekintetében a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló a 2011. évi CLXXV. törvény rendelkezései, továbbá a Közgyűlés határozati az irányadók.

A jelen Alapszabályt az Egyesület céljának figyelembevételével kell értelmezni.

A Magyar Szemészeti Szakdolgozók Egyesülete jelen levő 125 fő tagja az Alapszabály módosítását és a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szövegét a 2015. május 15. napján megtartott Közgyűlésen a 3(2015. 05. 15.) KGY számú határozattal 125 igen, 0 nem szavazattal, 0 tartózkodás mellett elfogadta.

Budapest, 2015. május 15.

Nagyné Szőke Erzsébet
elnök

Ellenjegyzem.
Budapest, 2015. év május hó 15. napján

Alioth